2015. november 05.
Szeptember 1-én ismét megnyíltak a Szedervirág Óvoda kapui. Szeretettel és izgalommal vártuk az új kisóvodásokat. A kicsiknek az óvodakezdés mindig nehéz, akárcsak a szüleiknek. Az otthontól, a biztonságot nyújtó környezettől, az óvó-védő szülőktől „elválni” nagy kihívás. Az óvoda feladata az, hogy az elszakadást megkönnyítse, mind a szülőknek, mind a gyerekeknek.
Akik első gyermeküket bízzák ránk, azokat tanácsokkal látjuk el, amit általában meg is fogadnak, mert megbíznak a sokéves tapasztalatainkban. Sokat segít egy otthonról hozott kedves tárgy, amit magához szoríthat, vagy a cumi, amivel el tud aludni. Nyitott óvoda vagyunk, ezért a szülők napközben is érdeklődhetnek gyermekükről, bátran kérdezhetnek, ezáltal ők is megnyugszanak, hogy jól érzi magát a kisgyermekük.
Az idei évben hamar beszoktak az új kiscsoportosok, sok sírós nem is volt és akadt olyan is, aki a kezdetektől fogva nagyon bátor, barátságos volt. Természetesen a nagyobbaknak is újra bele kellet rázódni a mindennapos óvodai életbe.
Ezt nagyban megkönnyítette, hogy szinte év elejétől kezdve folyamatosan készülődtünk az immár hagyományosnak mondható Mihály-napi vásárunkra. Erre az alkalomra többféle portékát készítünk a gyerekekkel közösen, különböző technikákkal.
A készülődést minden évben megelőzi az „ősz kincseinek” gyűjtögetése, amiket aztán változatos módon fel is használunk az eladásra kínált termékek barkácsolásánál. Készült karkötő, kulcstartó, mécses tartó, az elmaradhatatlan ajtódísz és még sok hasznos dolog. A vásáron gyümölcsökért lehet választani, az alkudozás pedig szinte kötelező.
A gyerekek egy kis műsorral is kedveskedtek a vendégeknek és felelevenítettük a Mihály-napi ünnephez kapcsolódó népszokásokat, időjósló mondásokat. Sok olyan vásárlónk is akadt, akiknek már nem jár óvodába a gyereke, de szívesen visszajön egy-egy vásári portékáért. Nagyon örültünk neki és várjuk őket az elkövetkezendő években is. A gyerekek nagy örömére sok gyümölcsöt gyűjtöttünk össze, így most hosszú ideig naponta ehetnek szőlőt, almát, körtét, diót, de még fügét is.
A következő jeles ünnep, ami rögtön másnap következett, a „Magyar népmese napja”. A népmesék fontos szerepet töltenek be a gyerekek személyiség fejlődésében, sok és érdekes tanulsággal szolgálnak. A mi óvodánkban a gyerekek körében különösen kedveltek ezek a történetek. Nagy kedvencük a „Kőleves” című mese, ezért az idei ünnepen ezt játszottuk el nekik. Ámulva figyelték, miként tréfálja meg a mesebeli katona, a bugyuta öregasszonyt. Miután vége lett, ők maguk is egész délelőtt főztek, tovább játszották a mesét. Mindkét napra meghívtuk a szülőket is.
A vásárra sokan eljöttek, de a másnapi mesére már csak egy nagymama volt a vendégünk. A továbbiakban azt szeretnénk elérni, hogy a „ Magyar népmese napja” elnevezésű rendezvényünk hasonlóan népszerű legyen, mint a Mihály- napi vásár.
2015. február 26.
Farsang –népszokás jeles napja
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. húshagyókedden 'maszkázás' a szokás. Óvodánkban is ezen a napon bújunk bele jelmezeinkbe, öltünk magunkra mesebeli álruhát, álarcot. Jókedvvel, vidámsággal, farsangi táncos mulatsággal, tréfás játékokkal ünnepeltünk ezen a jeles napon, dínom-dánom közben falatozgattunk, iszogattunk kedvünkre. Sávolyi néphagyományt ápolva kivonultunk maszkázni a falunkba, ahol a kedves és szorgos kezű asszonyoktól begyűjtögettük az ízletes farsangi fánkokat fakanalainkra. A táncos hangulatot fokozva Sinkovics Zoltán néptánc tanár fergeteges forgatagba csábította a vendégsereget, táncos lábú gyerekeket és felnőtteket. Ropta a táncot apraja és nagyja. Ezzel búcsúztattuk a telet, a hideget, a téli évszakot.
2015. január 30.
Szederinda Varázskamra
Tehetségígéretek gondozása kapcsán komplex tehetségfejlesztő programot működtetünk, egyszerre fejlesztjük a gyermek személyiségét és képességeit, valamint erős és gyenge oldalát. Magyar népi hagyományokra épülő, s a kiemelt művészeti területet gazdagító tehetséggondozás: Szederinda Varázskamra népi kismesterségek kézműves műhelyben. Nemezelés, bőrmunkák, szövés-fonás, mézeskalácsosság, csuhézás, fazekasság, textilfestő, stb. tevékenységek révé igyekszünk megismertetni gyermekeinket ezekkel a régi kézműves foglalkozásokkal. Készítettünk ritmushangszert, csuhéból pillangókat, Betlehemet, mézeskalácsot gyúrtunk és díszítettünk. Az apró, de ügyes kezek szorgos és kitartó munkával fabrikálták a különböző alkotásokat.
Óvodagaléria – művészeti jeles nap
A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, ezáltal erősödjön a gyermekekben az élmény - befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az ovi-galéria programja adjon mindennapi lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, amely művészeti élményben részesíti mind a gyermeket, mind a szülőket. A gyermek élmény, fantázia, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Óvodagalériánkban Árvai Györgyné Nusi néni sávolyi lakos kézi hímzéseit, és Bene Zsolt fiatal fafaragó kézműves munkáit tekinthették meg az érdeklődők. A kiállított darabok nagy gyönyörködést és elismerést keltettek a gyerekekben, felnőttekben egyaránt. Köszönjük Nekik a támogatást, és kívánunk munkájukhoz kitartást, türelmet, mindennapjaikra jó egészséget!
Évszaki koncertek – művészeti jeles napok
A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zene befogadásának lehetőségei – az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, az igényes zenei kultúra átadása – fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát. Az évszaki hangversenyeken élő előadásban hallgatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket. Tavasszal a sávolyi iskola énekkara örvendeztetett meg bennünket kedves gyerekdalokkal, kórusénekekkel. Vidám, hangulatos, fülbemászó dallamokat hallgathattunk, mosolygós gyermekarcokat láthattunk ezen a hangulatos délutánon. Megtisztelt bennünket Ági néni is, aki elfogadta a meghívásunkat, örömmel jött el meghallgatni egykori kis kórusát. Az őszi koncertünkön Némethné Nagy Judit egykori kedves óvónénink gitáros dalokkal kedveskedett az ovisoknak és a vendégeknek. A hangszeres énekes előadás és az együtténeklés öröme töltötte be óvodánkat, zenei élménnyel gazdagodva töltöttük el ezeket a perceket.
Advent –magyar népszokások, jeles napok
Ez az időszak a várakozás, a felkészülés és a reménykedés időszaka. A Karácsonyra való lelki előkészületé, a bűnbánaté és az imádságé. Mi is várakozva készültünk erre a jeles ünnepre, feldíszítettük óvodánkat, gyertyát öntöttünk, mézeskalács sütöttünk, adventi koszorút és naptárat készítettünk. December 5-én megérkezett hozzánk piros puttonyával a jóságos Mikulás, aki arra gondolva, hogy jó gyermekek várják csomagokkal ajándékozta meg őket. Ajándékul cserébe dalokkal, versekkel köszöntötték a jóságos „Öreg Apót”, és a bátrabbak ölébe ülve szakállát simogatták, csiklandozták. Az adventi várakozás hangulatát fokozva részt vettünk ismét Marcaliban a Mesevarázs napokon, ahol az óvónénik az Aranyszőrű bárány népmesét bábozással mutatták be a kíváncsi nézőseregnek. Szedervirágos ovisaink Az Árgyélus királyfi varázslatos mese világát és Ugri és Bugri vándorlásának történetét ismerhették meg. Karácsony-váró ünnepeink körében nagycsoportosaink a Négy gyertya szívmelengető történetével csaltak könnyeket a templomi koncertünkre érkezettek szemébe. Meghitt karácsonyváró hangulatban fogadtuk és hallgattuk a Sávolyi Dalkör ünnepi dalcsokrát, ami helyi gyűjtésű pásztorjáték dalokból állt. A várakozás szépsége és feszültsége, a készülődés öröme annyi örömet rejt magában, főként, ha a gyermek együtt készítheti apró meglepetéseit szüleivel. Közösen barkácsoltunk adventi díszeket a lelkes és ügyes kezű anyukákkal, nagymamákkal. Az adventi ünnepeink végén az utolsó óvodai napunkon szeretetteljes, meghitt hangulatban, ünnepi fényben kívántunk egymásnak, a családok aprajának és nagyjának örömteli, békés karácsonyt.
Erdei kirándulások
A szűkebb és tágabb környezetünk felfedezéséhez kirándulást tettünk a közeli erdőben, madárkilátóhoz. Rácsodálkozhattunk a téli kopárság után a festői természet megújulására, az ébredő fákra, visszaköltözött madarakra, „tücskökre-bogarakra”.Leselkedtünk, gyűjtögettünk, hallgatóztunk, szaglászgattunk, fürkésztük a tavasz titkait. Rábukkantunk a fűben bujkáló gombákra, virágzó szamócákra, faágak, lombok között csivitelő madarakra, napon sütkérező békákra, még frissen gyökerezett tölgyfa csemetét is gyűjtögettünk a kosarainkba, amit az óvodába visszaérve elültettünk. Figyeljük és várjuk, hogyan növekedik, erősödik nagy, lombos, árnyékot adó fává. Szívet, lelket, arcot melengető napsütéses időnk volt, és a színes, tarka virágos réten gyönyörű virágcsokrokat is kötöttünk, amivel óvodánkat is díszítettük, és az anyukákat is megleptük. Ősszel is megcsodáltuk a természet szépségeit, változásait. Gyűjtögettünk kosárkáinkba az erdei kincsekből, napozó békákat lestünk, állatnyomokat azonosítottunk, a nádasban rejtőző madarakat fürkésztük. Élményekkel, napsütéssel és kincsekkel telve mehettünk vissza az óvodába.
„Szedervirágos pillanatok” nyílt nap – művészeti jeles nap
Óvodai életünkben törekszünk az óvoda és a családi nevelés összhangjának megteremtésére. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék nevelői felfogásunkat, programunk céljait, feladatait, tartalmát. Támaszkodunk a szülők, nagyszülők együttműködő segítségére, közreműködésére, szeretettel invitáljuk őket rendezvényeinkre, hogy a közösen átélt élmények hatására szorosabbá váljon a kapcsolatunk. Szedervirágos napjainkon bepillantást kaphatnak, és részesei lehetnek a mindennapjainknak, napi életünknek, tevékenységeinknek. Együtt játszhat, mesézhet, barkácsolhat szülő a gyermekével, az ovis apróságok megmutathatják szüleiknek óvodai életük pillanatait.
Magyar népmese napja –jeles nap
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” A tarisznyánkból Az aranyszőrű bárány mesét varázsoltuk elő, kúpbábokkal, furulyaszóval gazdagítva báboztuk el a juhászlegény szerencséjét, a szomorú királykisasszony megkacagtatását. Az ovisokkal együtt anyukák, apukák, nagyszülők is részesei voltak a gyermeki mesevilágnak erre a néhány percre. A mese világába a vendégek is elvarázsolódtak, szívesen hallgatták, nézték volna még tovább a bábozást, játékot.
Mihály napi vásár – népszokás jeles napja
Kiemelt feladatunk a néphagyományaink átörökítése, ápolása: évről évre megrendezzük a Mihály napi vásárunkat, ahol az ovisok által készített kézműves alkotásokat, „vásárfiát” áruljuk a szülőknek, vendégeknek. A kisbíró kihirdeti a vásár kezdetét, az ovisok népi rigmusokkal, kikiáltókkal csalogatják a vásározókat, árulják a portékákat, nehogy valaki üres kosárral menjen haza. A fizetőeszköz ízletes, édes, érett gyümölcs, amiből tudunk tartalékolni későbbre is, így sokáig van vitaminforrása ovisainknak.
Gyermeknapok
Nyári élményeink egyike a gyermeknapok, ahol ovisaink örömteli, felszabadult játékok, események, kézműves foglalkozások kereteiben élvezhetik, hogy nekik, róluk szól ez a két nap. Aktív részesei a szülők, kistestvérek is, együtt barkácsolhatnak, focizhatnak, játszhatnak kicsik és nagyok. Bográcsban főzött ebéddel, és egyéb finomságokkal töltjük meg éhes pocakjainkat a szabadban, a friss levegőn még az étvágy is megjön apróknak és nagyoknak. A Sipos család kedves felajánlásának köszönhetjük, hogy gyermekeink az ugrálóvár örömeit is élvezhették a gyermeknapon.
Évzáró, ballagó, névadó ünnepség
2013. július 1-től óvodánk felvette a Szedervirág Óvoda nevet. Az évzáró és nagycsoportosok búcsúzása ünnepélyes alkalom volt arra, hogy felavathassuk óvodánk nevét, szimbólumát, ezt viselő táblát. Köszöntőkkel, ünnepi tortával tettük még ünnepélyesebbé a óvodánk névadóját. A meghívott vendégek örömmel, lelkesen figyelték gyermekeink dalos, táncos évbúcsúztatóit, elérzékenyülve ballagtattuk el a nagycsoportosainkat. Kívánjuk nekik, hogy jókedvvel, örömmel, kíváncsian induljanak az iskolába, és hálás szívvel gondoljanak egykori óvodájukra, óvodás élményeikre. Az ünnepi alkalmat megragadva búcsúzatták el a szülők Lakos Mónika óvónénit, aki közel 20 évig dolgozott nálunk, szívvel-lélekkel –és nem utolsó sorban anyagilag is- támogatva óvodánkat. Fájó szívvel búcsúztunk Tőle, kívánjuk Neki, legyen oly sok öröme, élménye másutt is, mint amennyit itt szerzett. Jó egészséget, örömteli mindennapokat kívánunk!
2014. május 06.
Húsvét –népszokás jeles napja
Húsvétra készülve jelentős néphagyomány a húsvéti tojások festése, az ételszentelés, másnap a locsolkodás. Jeles tavaszi ünnep, melyre tavaszi díszbe öltözik az óvoda: tavaszi virágokkal, festett tojásokkal, tavaszi ágakkal. Szívesen invitáljuk az ügyeskedő, lelkes szülőket egy közös húsvéti barkács-délelőttre. Gyermekükkel közösen készülődhettek és tevékenykedhettek ezen a délelőttön: apró húsvéti ajándékokat, játékokat, díszeket fabrikálhattak. Óvodásaink lelkesen énekelgettek tavaszi, nyuszis dalokat, a fiúk locsolóversekkel készültek a húsvét hétfői locsolkodásra. Az „Óvodai nyúl” érkezése nagy meglepetést okozott, mert nem tudta elrejteni az udvaron az apró csomagokat a rossz idő miatt, így az ajtónk elé tette egy kosárban, ahol mindenki kiválogathatta jelével ellátott édességes batyuját.
Víz világnapja
Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői szőlődombok nyújtanak megfelelő hátteret. A közeli folyónál és tónál bepillanthatnak a vízi élővilágba, ritka és védett madarakat is megismerhetnek. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete is alakul, elemi ismereteik lesznek közvetlen környezetükről. Megtanulják tisztelni és óvni természeti értékeinket, így köztük a vizet is.
A nagyobbakkal sétát tettünk a közeli határárokhoz, ahol megismerkedhettünk a vízi növényekkel, néhány benne élő állatokkal, és vízmintát vettünk és vittünk az oviba, ahol egész héten tanulmányozhatták, figyelhették ovisaink a moszatokat, hínárokat, csigákat, lárvákat. Saját készítésű vízi sarkot alakítottunk ki, ahol napról napra gyülekeztek a szorgos és ügyes kezek által készített halak, békák, rákok…
Kiszézés, kiszebáb égetése – népszokás jeles napja
Az elmúlt évtizedekben számtalan télűző, tavaszköszöntő népszokás alakult ki szerte Magyarországon, köztük a kiszehajtás. Időpontja tájegységenként változó: farsang farkán, illetve virágvasárnapján. A játék lényege, hogy nagyobb gyermekekkel egy nagy szalmabábut készítünk és öltöztetünk fel rongyos menyecskeruhába, majd tavaszi dalokat énekelve végighordozzuk az óvoda udvarán. Később, az ezt megelőző hetekben óvodásaink által szorgalmasan gyűjtött száraz ágakból, apró fából, szalmából rakott máglyára állítjuk a „kiszebábút”, majd a tüzet meggyújtjuk, és a bábút elégetjük. Kis kiszebábút is készít magának minden gyermek, amit szintén elégethetnek, felnőttek segítségével. Majd óriási kört alakítunk, és tavaszi dalokkal, mondókákkal, versekkel hívogatjuk a jó időt, és kívánunk jó egészséget. Megbűvölve figyelik, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek. Ezzel a népszokással varázsoljuk be a tavaszt, s kívánjuk, hogy mindnyájan jó egészségnek örvendhessünk!
Nemzeti ünnepünk –megemlékezés Március 15-ről
Március tizenötödikére készülődve sok alkalom adódik magyar nemzeti jelképeink, szimbólumaink megismertetésére és, a magyarságtudat megerősítésére. Minden gyermek megismerkedik a magyar jelképekkel, szimbólumokkal /zászló, címer, himnusz, kokárda, koronázási ékszerek/. Az óvodát piros-fehér-zöld; nemzeti színekkel közösen díszítjük fel. „Egyszer volt, hol nem volt, egészen pontosan 1848-ban történt, éppen ezen a napon, március 15-én, és nem az Óperenciás tengeren túl, hanem Budapesten. Akkoriban itt Magyarországon a pöffeszkedő osztrák császár uralkodott. Ő volt akkor az országunk királya, aki igazságtalan törvényeivel sanyargatta a népet. A magyarok már nagyon unták ezt, és úgy döntöttek, szembeszállnak a nagy osztrák császárral. Petőfi Sándor daliás költő legény a barátaival: a hasonlóan fiatal Vasvári Pállal és a nagy szakállú Jókai Mórral a Pilvax kávéházba ment. Itt leültek, és hosszasan beszélgettek, hogy miként szabadulhatnának meg a császártól…” –kezdtük a megemlékezést ovisainknak, hogy gyermeknyelven is, de megértsék Nemzeti ünnepünk fontosságát, az óvodai megemlékezést, ezzel is megalapozva hazaszeretetünket. Március 14-én, pénteken rövid énekes, menetelős, verselgetős és „lovassági bemutatóval” ünnepeltük az óvoda teraszán Március 15-ét.
Téli Óvoda Galéria –óvodai jeles nap
A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal erősödjön a gyermekekben az élmény - befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az ovi-galéria programja adjon mindennapi lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, amely művészeti élményben részesíti mind a gyermeket, mind a szülőket. A gyermek élmény, fantázia, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Óvoda Galériánkban évszakonként 2 kiállítást rendezünk, ahol népi iparművész, kézműves, falunkbeli műveiből és óvodás gyermekeink évszaki alkotásaiból rendezünk tárlatot.
Téli tárlatainkban a Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona lakóinak csodás kézi munkái és Szedervirágos óvodásaink alkotásaiban gyönyörködhettek a látogatók. Köszönet Petri Ágnesnek a kiállításunk létre jöttéért.
2014. március 14.
Téli erdei kirándulás
Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői természet nyújtanak megfelelő hátteret. A környező erdőkben madarak és vadállatok után leselkedhetnek. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről. Összehasonlíthatják évszakonként a környezeti változásokat.
Téli erdei kirándulásunk napján n szép, napos idő volt, igazi tavaszcsalogató, télbúcsúztató. Kellemes volt barangolni, sétálni. A madarak is megnyitották énekes torkukat, hallgathattuk vidám csicsergéseiket. Magunkba szippanthattuk a friss erdei illatokat, állatnyomokat próbáltunk beazonosítani, faágakból agancsot növesztettünk a sapkánkra. Kivágott fákon simítottuk a kezünket, hogy tapinthassuk a felületét, és közben rácsodálkoztunk a még kopár faágakra, bokrokra. Az árok partján már nyiladozott a barka, és békák ébredeztek a még hideg vízben. Az arcunkat melengető napsugarak és az ébredező természet már jelzi, hogy búcsúzkodik a tél, kergeti már tavasz, készülődik felébreszteni és felöltöztetni a szendergő természetet.
Farsang, Farsang Farka – népszokás jeles napja
Óvodai farsangi mulatságunkat hagyományosan húshagyó kedden tartjuk, amit hosszú készülődés előz meg. A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, jelmezbe öltöznek. Rövid mondókákat, farsangi verseket, névcsúfolókat és énekeket tanulnak, kedvük szerint táncolgatnak. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba hívogatókat, és vidám, tréfás verseket tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Önállóan maszkot, farsangi szemüveget, kalapot készítenek. Örömmel táncolnak, a kisebbeket mulatságba hívják. nagy az izgalom, kezdetét veszi a maszkabál. Végre mindenki jelmezbe öltözhet ki tündérek, királynak, kedvenc állatoknak, lovagnak, hercegkisasszonynak - csodás ruháikba.
Természetesen nemcsak a gyermekek, hanem óvodánk dolgozói is jelmezt öltenek – egy magyar mese szereplőinek. Mindenkinek farsangi arcfestés készül, a gazdagon megterített asztalnál gyermekeink falatozhatnak, vagy vigadozhatnak, táncolhatnak, mindenki kedve szerint. Jó idő esetén maszkás felvonulásra indulunk a gyerekekkel. Kolompokkal, kereplőkkel, fedőkkel és mindenféle zajkeltő hangszerekkel felszerelkezve csujjogatva végig járjuk a falut. Jó kívánságokkal, dalokkal, névcsúfolókkal köszöntjük a „háziakat”, falubelieket. A beköszöntőkért szívesen fogadnak el ízletes farsangi fánkot fakanalaikra. Köszönettel tartozunk a fánk sütő háziasszonyoknak, anyukáknak, hogy segítenek ennek a szép hagyománynak ápolásában, s a faluközösséghez tartozás fontosságának megerősítésében.
2014. február 27.
Prücsökfesztivál
2014. február 22-én került megrendezésre első alkalommal a Prücsökfesztivál Balatonszentgyörgyön. Erre a népi gyermektánc találkozóra óvodánk is meghívást kapott, amire örömmel, izgatottan és jó szívvel készültünk. Táncos gyermekeink népi játékokat, gyermektáncokat kedvelő és szerető fiúk és lánykák, akik jó kedvvel, izgalommal és lelkes készülődéssel várták ezt a szombati napot.
Büszkék vagyunk Szedervirágos gyermekeinkre, mert kitartó, szorgalmas gyakorlásuk eredményeképpen derekasan helytálltak a várva várt napon, táncos lábukkal és dalos kedvükkel víg hangulatban járták az „ide lábam ne oda” gyermektáncukat. Az együtt tanult népi játékok, énekek és mondókák, gyermektáncok segítenek tovább örökíteni nemzeti kultúránk kincseit, feleleveníteni szűkebb-tágabb környezetünk hagyományait, népszokásait.
Advent –magyar népszokások, jeles napok
Az adventi készülődés során szülők és óvodai dolgozók gyermekekkel éljük át a karácsony előtti várakozás örömét és az ünnep igazi tartalmát. Óvodánkban figyelünk arra, hogy óvodás gyermekeinknek sokat jelentsen a várakozás szépsége és feszültsége, a készülődés öröme, mivel ez annyi örömet rejt magában, mint maga az ünnep, sőt e nélkül az ünnep is elvesztené igazi szépségét. Feldíszítjük az óvodát, gyertyát öntünk, mézeskalács sütünk, adventi koszorút és naptárat készítünk.
Örvendezve vártuk a jóságos Mikulást, akit versmondással és dallal köszöntöttek az izgatott gyerkőcök. Luca-napján pedig búzát vetettünk szerencsénk megtartására. „Karácsony-váró” ünnepre készülve régi népi sávolyi hagyományt, a Luca napi kotyolást játszottunk el Templomunkban, a már rendhagyó, évről-évre megtartott adventi templomi koncertünkön. Mézeskalácsot sütöttünk a kedves vendégeknek, és a téli koncertet adó Sávolyi Dalkör lelkes tagjainak. A várakozás szépsége és feszültsége, a készülődés öröme annyi örömet rejt magában, főként, ha a gyermek együtt készítheti apró meglepetéseit szüleivel. Közösen barkácsoltunk adventi díszeket a lelkes és ügyes kezű anyukákkal. Első alkalommal vettünk részt a Marcali Mesevarázs napokon, ahol óvónénijeink a Vándorló róka mesét játszották el a kíváncsi gyerekeknek, másnap a mi nagycsoportosaink élvezhették a varázslatos előadásokat, csodás bábokat. A karácsony beteljesedésének önfeledt pillanatait óvodásaink családjuk, szeretteik körében otthon élhetik át, ahol az ajándéknak sem csupán önmagáért örülnek, hanem mert érzik, tudják: szüleik szeretik őket, gondoskodnak róluk, akiknek mindennél fontosabbak.
Őszi évszaki koncert – művészeti jeles nap
A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zene befogadásának lehetőségei – az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, az igényes zenei kultúra átadása – fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát. Az évszaki hangversenyeken élő előadásban hallgatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket.
Ősszel az általános iskola néptáncosait kértük meg, hogy vidám hangulatú énekes, zenés, táncos műsorukkal őszi szüreti hangulatot varázsoljanak óvodánkba. Fokozva a jókedvet a szülőket, ovisokat és az óvónéniket invitálták meg egy kis közös táncra, melyből fergeteges hangulatú táncház kerekedett.
Őszi erdei kirándulás
Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői természet nyújtanak megfelelő hátteret. A környező erdőkben madarak és vadállatok után leselkedhetnek. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről. Összehasonlíthatják évszakonként a környezeti változásokat.
Idei őszi erdei kirándulásunkon szép, napos idő volt, kellemes volt barangolni, sétálni, gyűjtögetni. Magunkba szippanthattuk a friss erdei illatokat, hallgathattuk a madarak énekét –már aki nem kiabálta túl-. Állatnyomokat, gombákat próbáltunk beazonosítani, fákat öleltünk körbe, hogy összemérjük.
Állatok világnapja
Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői természet nyújtanak megfelelő hátteret. Fontosnak tartjuk a ház körül élő állatok jobb megismerését élmények és tapasztalások során, valamint kedvenc állataik gondozását megismerjék, fontosnak tartsák, felelősséggel legyenek irántuk. A közeli folyónál és tónál ritka és védett madarakat ismerhetnek meg. A környező erdőkben madarak és vadállatok után leselkedhetnek.
Az idén az állatok világnapja alkalmából a szőcsénypuszati vadasparkba látogattunk el a nagycsoportos gyerekekkel. Az erdei állatokat igazán közelről szemlélhettük meg, egészen a kerítésig merészkedett némelyik. Még megkésett szarvasbőgést is hallhattunk. A kis-Balaton mellett, az árok parton érdekes és szebbnél szebb madarakban gyönyörködhetünk sétánk során: kócsagot, darut, vadkacsákat. Gyöngyi néniéknél a háziállatokat lehetett megsimogatni, megetetni őket.
Magyar népmese napja –jeles nap
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
A népmese napja szeptember 30., Benedek Elek születésnapja tiszteletére. Az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása.
Óvodánkban ezen a jeles napon nagycsoportosaink ünneplőbe öltözve káprázattak el a mese varázsával és világával bennünket. A vándorló rókával együtt lehettünk részesei a régi népi világnak, és megtudhattuk Fondor Tódortól, hogyan lakott jól az ízletes pecsenyékkel, húsokkal, miként csapta be szegény falusiakat. A kisebbek ámulva és bámulva figyelték mi fog történni, és szurkoltak lelkesen.
Mihály-napi vásár -népszokás jeles napja
A hagyományőrzés, a népszokások felelevenítése és a környezet tevékeny megszerettetése szorosan összekapcsolódik. Sétáink során gyűjtjük a természet kincseit, lehullott színes faleveleket, fakérget, makkot, gesztenyét, amikből fúrunk-faragunk, barkácsolunk érdekes díszeket, ajándékokat. Közben jókedvűen énekelgetünk, mondókázgatunk, verselgetünk, népi játékokat játszunk. Kiemelt feladatunk a néphagyományaink átörökítése, ápolása: évről évre megrendezzük a Mihály napi vásárunkat, ahol az ovisok által készített kézműves alkotásokat, „vásárfiát” áruljuk a szülőknek, vendégeknek gyümölcsökért. A kisbíró kihirdeti a vásár kezdetét, az ovisok népi rigmusokkal, kikiáltókkal csalogatják a vásározókat, árulják a portékákat, nehogy valaki üres kosárral menjen haza a vásárból. A fizetőeszköz ízletes, édes, érett gyümölcs, amiből tudunk tartalékolni későbbre is, így sokáig van vitaminforrása ovisainknak.
Sajnos az idei vásárunkat elmosta az eső, így a rossz idő miatt a csoportszobát rendeztük be színtérnek. Szép számmal érkeztek a vendégek, a vásári kofák kedve sem lankadt a borongós idő miatt. Minden árunk elkelt, sok gyümölcsöt gyűjtöttünk be, így mindenki kosara megtelt valamivel.
Őszi Óvoda Galéria –óvodai jeles nap
A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal erősödjön a gyermekekben az élmény - befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az ovi-galéria programja adjon mindennapi lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, amely művészeti élményben részesíti mind a gyermeket, mind a szülőket. A gyermek élmény, fantázia, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Óvoda Galériánkban évszakonként 2 kiállítást rendezünk, ahol népi iparművész, kézműves, falunkbeli műveiből és óvodás gyermekeink évszaki alkotásaiból rendezünk tárlatot.
Őszi Óvoda Galériánkban Lukács Károly felajánlásával egy nemesdédi kedves néni népi kosarait, szőtteseit mutattuk be az érdeklődőknek. Évszakbúcsúztatóként az ügyes lurkó kezek munkáiban gyönyörködhettek a szülők, nagyszülők, látogatók.
Szedervirág óvodás lettem
Amikor egy kisgyermek bekerül az óvodába, óriási változás történik az életében. Új kapcsolatok várnak rá, egy csoport tagja lesz, melynek tagjaival kölcsönösen hatnak egymásra. Szeptemberben óvodánk ismét kitárta kapuját, és a régi ovisokhoz megérkeztek az új kicsik. Megismerkedtek a csoportszobákkal, társaikkal, a felnőttekkel. Felfedezték mindenhol a választott jelüket, az óvónénik megismertették velük az „Én mondókámat”. Apránként birtokukba vették az ovi zegzugait. A nagyobbak szívélyesen fogadták őket, segítettek nekik a szokásainkat, szabályainkat megismerni, betartani. Örömmel kísérték, pesztrálták őket. A kicsik szívesen barangoltak velünk az őszi sétákon, lelkesen kapcsolódtak be az ismerkedős játékokba. Kezdetben csak hallgatósága, majd apránként szereplői lettek a dalos játékoknak, a nagyobbak meséléseinek. Nagy jelentősége van a közös élményeknek, tevékenységeknek. Ezek az együttlétek megtanítják elfogadni az új szituációt, azt, hogy egy közösség részévé váltak. Az őszi hónapok alatt a többféle élmények hatására érzelmi kötődések alakultak ki, és a kicsik is Szedervirág óvodások lettek. Okosan szeretve, bízva a gyermekben, magabiztos és kellően határozott kis emberkék válhatnak belőlük.